2008. február 28., csütörtök

gábor | free your soul

bálint | Pc vs Mac

Részlet a Pc vs Mac cikkből:

"Természetesen ésszerű választ nehéz adni az örök kérdésre, mert mindig vissza lehet kérdezni: mire akarod használni? Innentől csak azt kell kitalálnunk. Bár az Apple designerei bizonyára nem alulfizetettek és rendkívül jól lehet menőzni az egyetemi menzán a lazán felcsapott MacBook lapossal, azért azt sem árt figyelembe venni, ha mondjuk a szőrösszívű tanár AutoCAD-ben kéri a házit, akkor azt vajon majd kényelmesen megcsinálom két előadás között, vagy átmegyek a koleszben Józsihoz, akinek igaz, hogy csak gyík PC-je van, de legalább fut rajta a CAD.

Mindazonáltal nem lehet véletlen, hogy az amerikai PC ipar notebook részlegében 37%-al több Windowsos gépet adtak el, mint 2006-ban, míg ez a szám a Mac-nél 65%-al volt több. Sőt, már az amerikai hadsereg is erősen tekinget az Apple platformja iránt, mégpedig megbízhatósága miatt – azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy tavaly megjelent már az első professzionálisan elkészített féreg program Mac-re is, tehát az, hogy ezt a platformot választjuk, még nem jelent automatikus biztonságot! A Unix alapú rendszer felépítéséből következően átláthatóbb, logikusabb és kényelmes, mellyel a Win registry poklának esélye sincs szembeszállni. A mit érdemes vásárolni kérdést a vásárolni szándékozó már úgyis eldöntötte magában: ha Mac-et akar venni, az isten sem beszéli le róla, ha meg tök laikus, úgyis PC-t vesz.

A lényeg, hogy mindenki megtalálja a számítását. A Mac támogatása nagyon szuper, az új és új operációs rendszerfrissítések mindig sokat javítanak az egyes verziókhoz képest, a hálózati kommunikációval semmi gond nincs, míg a Win gépek nyilván elterjedtségük miatt vannak ott, ahol. A Mac a kész megoldás, amit hozzáértő a maga kedve szerint barkácsolhat, a Win pedig a kész megoldás, amit toldozunk-foldozunk, meg szívás, meg minden, de mégis csak sokkal elterjedtebb. És ennek semmi köze ahhoz, hogy esetleg rosszabbul, vagy gyengébben van megírva. Tény. A magyar viszonyok között azonban nem biztos, hogy bárki, aki még nem használt más platformot, szívesen fejest ugrik a Mac világába. Innen üzenjük: ne tegye, ha nem biztos benne. Ha viszont mindenképpen újat akar, szépet akar, designosat akar, és van pénze: hajrá Apple."

Hát így gondolom én. Meg még vannak hozzá passzusok, amiket nem írok le, mert azért már nem fizetnek. Haha.



2008. február 26., kedd

cs | hidegnek találja?


2008. február 25., hétfő

bálint | multi móka



Projects, which explore your “colourful” capabilities – Projektek révén kibontakoztathatod képességeidet és erősségeidet


Szeretnél fejlődni akár szakmailag, akár a jelenlegi munkakörödtől teljesen eltérő területen? A munkád mellett lehetőséged nyílik számtalan, sokszínű projektbe bekapcsolódni akár hazai, akár nemzetközi szinten. Fejlesztéseken gondolkodsz? Osztályközi, komplex problémák foglalkoztatnak? Tennél azért, hogy a munkatársaiddal együtt még jobban érezd magad nálunk? Szeretnéd a céges stratégia egy-egy elemének megvalósítását befolyásolni? Részt vennél érdekes országokban zajló tevékenységeinek helyi megvalósításában? Vagy egyszerűen csak partykat szerveznél? Nálunk mindezt megteheted.


Bla...Bla...Bla...


Ezeket az olcsó, 10 forintos, búcsus, 100 éve lejárt szövegeket még beveszi valaki ebben a században? Én meg ebből írjak nekik csudijó PR szöveget, ergo hitessem el az emberekkel, hogy ez bármennyire is nem így van a valóságban, de azért igen. Szeretnék egy terebélyes KURVA ANYÁDAT küldeni minden multinak. Köszönöm. Függöny



2008. február 24., vasárnap

cs | bálintnak

egyszer úgyis felnövünk, nyugi


2008. február 22., péntek

bálint | fogyi-gyogyi

Hivatalosan is átalléptem a három hónapos diéta felét: az eredmények nem rosszak, haladunk. 10 kiló pattant le. Haha. Függöny.


bálint | mad caddies, a szopó

Szerdán valami isteni csoda folytán sikerült bekönyörögnünk magunkat a Mad Caddies koncertre (ugy-ugye, kis hazánkban ismeretség és protekció nélkül semmire sem mész), mi több, a kedves ismerősök még azt is elintézték, hogy interjút készíthessünk a zenekarral. Hohó, lesz itt kamera, fényképező, rengeteg kérdés, önfeledt jókedv, sör, bor, pálinka, no meg grupik. A koncert lement, szépen, profin, ahogy egy ilyen zenekarhoz illik - csak azt nem értem, hogy akik egy ilyen tingli-tangli zenekart jönnek el megnézni, azok mi a rákon tudnak összetömegverekedni? Nem csak elől, de középen is, mi több, a kulti udvarán is. És ezek teljesen különálló egyének... A Shattered Realm-en nem volt ilyen, pedig ott a levegőben lehetett érezni a párolgó gyűlöleletet. Na mindegy.



Persze nem is reméltük, hogy a 6 srác kedves szavak között meginvitál minket a turnébuszra egy órás interjúra, utána meg hogy ugyan má' rúgjunk be velük... De azért az a szararcság, amit levágott a gitáros, nem kicsit megfejelendő vaskobakkal, közelről. Tehát, mivel mindenkit nem tudtunk össszeterelni, kiválasztottuk a legautentikusabb arcot: aki már a kezdetektől a zenekarban van. Az interjú megkezdése után 1,4 mp-el kiderült, hogy hősünket kurvára nem érdekli semmi, kb. 434 kg anyagot tolt fel nyálkahártyásan és kb. a mars valamilyek üledékes kőzetrétegén fut kézenfogva Napóleonnal. A semmitmondó válaszok, a lerázó szöveg és a kurvára nem oda figyelés mély sebet hasított kommandónk érzékeny lelkületén, ezért egy sör kíséretében le is zártuk a teljesen értelmetlen faggatást és elhúztunk a véresbe.

Persze, jöhet a szöveg, hogy mégis mit vártunk? Majd körbeugrálnak minket? Nem. Csak ugye a szervező is mondta, hogy lebeszélte velük, tudnak róla, stb. Akkor meg nem kellene így kezelni azokat, akik miatta jöttek és róla akarnak írni. Az ilyen sztárallűrös gizdákra a magam részéről nem vagyok kiváncsi, a MC albumokat meg egy F8-al a múlt martalékává teszem. Úgyis túl langyos volt nekem. Haha. Azért ingyen megérte.

2008. február 20., szerda

bálint | photoshop linux


A fenti kis oximoron már elég régóta idegesíti a tisztelt linux júzereket, akik a fotosopp nevű csodálatos tákolmányt próbálják natívan futtatni kedvenc környezetükben. A múlt héten a Google szoftvermérnöke, Dan Kegel, közölte a Wine levelezési listáján, hogy a médiamogul elég nagy összegeket feccöl a wine debugolásában és hogy a tisztelt júzerek maradjanak nyugton a seggükön, de: a Photoshop CS2-ig minden futtatható lesz linuxon. Így nem kell Gimppel bénázni.

Viszont a francnak sincs kedve linuxon World of Warcraftozni, ezért marad a jól bevált Windows. Őszintén szólva már kezdem megkedvelni. Talán a hibái miatt. Vagy mert Billy elköszönt tőlünk.

bálint | blood for blood

Kevés nagyobb paraszt zenekar létezik a Blood for Bloodnál.
Igazi suttyó amerikai faszkalapok, de zenéjük valahogy olyan szívből jövő és
olyan gyorsan megkedvelhető, hogy szinte már erényként tűnik fel lelki szegénységük.
Kedvenc nótáim egyike tőlük a Goin' down the bar, ami akármelyik
tizen-huszonéves rocker himnuszává válhatna. Íme az emelkedett szöveg, melyben
a 21. század magasröptű költészete kibontakozik:





Me and the boys are goin out tonite
and me and the boys are goin down tonite
we dont need no fancy place
and we dont wanna see nobodys face
were goin down the bar
DRINK! DRINK! DRINK! DRINK! DRINK! DRINK! DRINK!
were goin down the bar
DRINK! DRINK! DRINK! DRINK! DRINK! DRINK! DRINK!
see ya at the bar now gentlemen.


Felhívnám a csupa nagy betűvel jelölt rész kiemelt fontosságára. Ezek a srácok tudják, miről beszélnek. Ennyi.



2008. február 19., kedd

bálint | meshuggah

Kevés olyan egyedi zenekar létezik, mint a Meshuggah. Nem is szándékozom boncolgatni, hogy miért, aki már életében egyszer legalább hallott gitárzenét, az tudja miről van szó. Ha meg nem, akkor nyomjon le 20 fekvőtámaszt büntetésből. Az írás apropóját az új lemez ihlette, mely az obZen nevet viseli. Mint az már a borítóról is meg a címről is kiderül: itt valami nagyon gyilkosról lesz szó. Hát kérem így is van. Véleményem szerint a Meshuggah megalkotta legjobb lemezét, a legjobb számaival. A félreértés elkerülése végett: nem óhajtom kisebbíteni az eddigi remekművek értékét, csak szimplán véleményt közlök.

A myspace-s oldalukra is felkerült Bleed olyan gyalulás, hogy szerintem ezt nem emberek játszották fel. Minimum 8 karú ufók. Hihetetlen az a pontosság és kíméletlen aprólékosság, amível ízekre reszelik a fémhúrokat. A címadó obZen is úgy b@sz oda, hogy az ember szaltót vet egyből. És persze ne felejtsük a nyító számot: a Combustiont. Valami olyan elementáris nyersség nyílik meg itt, melyre más nem képes a Svéd bölléreken kívül. Volt szerencsém koncerten megnézni mit művelnek, de még ennek fényében sem hiszem el, ami itt történik.

Az egy dolog, hogy technikailag egy Satrianit úgy hazavágnak (na persze, nem összehasonlítható, csak azért írtam, mert jól hangzik), hogy még pityeregni sincs ideje - ám zeneileg is valami olyan turmixot nyújtanak, aminek hallatán az ember az első másodperc után tudja, hogy igen, ez Meshuggah. Még azokat is megfogja, akik egyébként nem hívei az ilyen reszelésnek - egyszerűen magában a zenében valami, valami állati, valami természetfeletti. Arról nem is beszélve, hogy ritka jó arcok élőben is a srácok. Remélem még sokáig lesz Meshuggah és sokszor jönnek még hozzánk. És még sok ilyen albumot letesznek az asztalra. Maximális tiszteletem az övék. Rock 'n Roll.

bálint | hibiszkusz vám

Tegnap a körúton masírozva betértem az egyik keleti-fűszer bó'tba, hogy jól feltankoljak kedvenc hibiszkusz teakészítményemből. Nagy erőkkel elmentem a pult mellett, egyenesen a teás tégelyhez, merném tele a zacskót, mikor is két érdekes alakra lettem figyelmes: csúnya zöld mellényben, rajta VÁM-ZOLL felirattal matattak nagy buzgalommal a termékek között. Mondanom sem kell, a bolt tulajdonosa nem magyar. Törökre saccolnám első ránézésre - de jó arc. Az első dolog, ami eszembe jutott, hogy: "na ez sem véletlen, hogy ezt a fazont fogták ki, kivizsgálásra" - még soha nem láttam ilyet máshol. És kicsit olyan volt, mintha valami faji megkülönböztetés miatt tennék ezt. Mintha csak náci tisztek módjára bemasíroztak volna ide, hogy na akkor lássuk mi van itten, aztán ha nem stimmel valami, akkor jön a tarkólövés, felkoncolás, éheztetés a lágerben, végül pedig egy apeh ellenőrzés.

Teljesen véletlenül Anna mondta, hogy elkapott anno egy beszélgetést a boltban: mikor a dohány ára látványos módon felment pár hónapja, az egyik vevő kérdezte az eladót, hogy "nálatok is olyan drága lesz a dohány". "Persze" - így a válasz. "De azért majd lehet régiárasat is kapni, nem?" "Nem, nem, mert megbüntetnek érte." Szóval nem minden hazánkba vándorolt egyénről kellene standard módon feltételezni, hogy ő maga a sátán, országunk rombadöntője, hitünk lerombolója. Különösen, ha ilyen jó a teája. És olcsó. Pont.

2008. február 17., vasárnap

bálint | a linkek

Nem, nem a trógerségről szól. A csodálatos blogmotornak köszönhetően tökegyszerűen konfigurálható wysiwyg felületen egy új, linkek mező terpeszkedik, melynek máris van két lakója. Egyik egy külföldiül beszélő, ám annál beszédesebb, csudajó szövegezéssel megírt blogantéria, míg a másik a fáradt szemet ízléses, minőségi, mondhatnók profi fotókkal pihentető matéria. Tessék őket csekkelni. Cheers, mate.


cs | mesterségem címere



bálint | wow

A szó szoros értelmében wow. Meg WoW is. De nem jó értelemben. Kedvenc World of Warcraft szerveremről kivették a portálokat, mert csak és különben is mert. A kontinensek és egyéb lokációk közötti személyforgalmat a hajók biztosítják, ami meglehetősen belassítja a játékmenetet. A portálok megléte szerintem ésszerű. Ez olyan, mint amikor a 2.3-as patch-ben "orvosolták" az eladás részét a játéknak: ezek után már adhattál el bárkinek bármit (mármint vendoroknak), hanem fegyvereket csak a kovácsnak, kaját csak a szakácsnak, stb...



Ez is csak feleslegesen hosszabbítja és kellemetlenebbé teszi a játékélményt. Minden racionalitást nélkülöző téma ez. Én nem a tökéletes mását keresem ennek a világnak a virtuális valóságban, hanem szórakozni akarok. Így meg elbasszák nekem ilyen hülyeségekkel. Fekete pont nekik.

cs | nekem a balaton...

hétvégén volt szerencsém otthon tartózkodni és még a partra is ellátogatni, megnyugtatok mindenkit, még mindig szép és még mindig mosolycsalogató hunyorogva a távolbanézni.
a könnyebb vizualitás érdekében szúrok ide egy képet amiről nekem csak az duruzsol a fejemben hogy 'nekem a balaton a riviéra', egyétek>

(anyukám Psota Irén napszemüvege mindenképpen figyelemreméltó)

bálint | pepperóni power

Mikor az embernek sürgős, halaszthatatlan, és satöbbi szombatesti programja van, hogy legalább csiná'jjon má' valamit, akkor közbelép a természet megfellebezhetetlen, könyörtelen ítélőszava: nevezetesen az ebédre elfogyasztott isteni pizzaszeletek bőszen hintett pepperónival vettek részt éhem oltásában, melynek pont az indulás előtt nyögtem bozasztó fájdalmait.

Pedig szervezetem már jócskán megszokhatta az effajta kényeztetéseket. Ha azt hiszi, hogy ez után majd nem fogom teletömni mindenféle toxikus méreganyagokkal, melyek nekem jól esnek, neki nem, akkor marhára téved. Ha már az ember ilyen embertelen tortúrával szenved, mint egy három hónapos diéta, akkor legalább ezeknek hadd örüljön. Márpedig a csípős jó. Pont. Cheers, mate.

2008. február 16., szombat

bálint | donde esta?

Hm. Mindig is tetszett a spanyol nyelv, meg úgy általában az a lazaság, ami a kultúrájukból ered. Meg hát ugye tengerpart, 40 fok, éjjel-nappal bulik, rákenroll, cerveza, csajok, pálmafák, anyámkinja. Annyira nem lehet rossz, bármi is van még ott ezeken kívül.



Ezt a cikket olvasgatva azért felmerült bennem, hogy valamellyest huzamosabb időt kellene jófajta spanyolföldön eltölteni. A város, amiről a csaj mesél, Malagától nem messze van. A jövőbeli munkahelyünkétől, haha. Donde esta, companero?

bálint | metál

A hajnali hat órás kelés már önmagában is nevezhető metálnak, de amit a minap osztott meg velem egy kedves cimborám, az valami egészen zseniális. Íme:

A műveletlenebbek kedvéért a Grammy átadón díjat nyert SLAYER frontembere és basszusgitárosa, Tom Araya és kicsiny családja látható a képen. Az ősdinoszauruszokból álló kultikus zenekar még olyanokat is igazán megfogott, akinek semmi köze a súlyosabb zenéhez: ennek jó példája a pár évvel ezelőtti Sziget koncert, ahol boldog-boldogtalan tiszteletét tette, így a lelkes műértő közönség (azaz mi) nem fért a színpad közelébe.

Egyébként a képen jól kivehető Araya kislányának általános megrökönyödése a fater kirohanásán (Apu, te normális vagy? nézéssel). Az anyuka ellen azonban semmi kifogás nincs.

Be is helyezném a Reign in Blood-ot, de hát még csak hajnali 8 óra van, amit lehet, hogy a szomszédok nem díjaznának, ami mondjuk kevésbé érdekel, de még Anna is alszik. Szóval majd utána. Jó reggelt!

Update:

Eszembe jutott egy kedves versike, melyet Anna legjobb barátnőjének Timeának írtak. Mivel ő ausztrál ezért nevét kb tíméjának ejtik. Tehát a vers:

My favorite band is slayer
And I'm in love with Timea.

Brilliant!

2008. február 15., péntek

bálint | jáva szigetek

Nos, meg volt a kis java teszt. Azt kell mondanom, hogy egyetemi éveim rutinjaiból mit sem vesztettem, érzékeny receptoraim megfelelő pontossággal szűrték ki az elmúlt két napban a java programozás rejtelmeiből a lényeget - s ha nem is állíthatom, hogy meg tudnék írni egy működő akármit, elméletben már vágom. A tanfolyam pedig pont azoknak van, akik elméletben vágják, és gyakorlatba szeretnék ültetni.

Kicsit tartottam a kockafejű, kockásinges, szemüveges komjúterlovagok elsöprő áradatától, de már kifele megismerkedtem egy sráccal, akivel egyszerre végeztünk - jó arc volt (persze, hosszúhajú), és vegyész. Persze teljesen véletlenül ismerte a kb 52343214 évvel ezelőtti barátnőmet. Kicsi a világ? De még mennyire. Alig férünk benne. Szórjunk le pár atombombát még. Az érzékenyebbek kedvéért: az utóbbi komolyan nem veendő, mint egy vicc számba allokálódik.

Hétfő reggel jön a mail, hogy sikeres volt-e a felvételi, s ha igen, akkor este már indul is a kurzus.

A teszt amúgy 19 kérdésből állt, az elején csak tippelgetős kérdésekkel, majd meg kellett mondani, hogy mit csinál a program, a végén pedig voltak kifejtős részek is. Ki mondta, hogy 24 óra alatt nem lehet megtanulni valamit? Haha. Remélem hétfőn is így fogok röhögni. Cheers.

bálint | zsír zsúr

Tegnap, miután jól kiokosított Ericssonos kollégám (mellesleg kb. 30 ponttal növelve az IQ-mat), hazaérvén konstatáltam, hogy Anna ismét meglepetésben mesterkedett: a kulccsal tökölődve benyitottam a lakásba, mindenfelé isteni kajaillatok terjengtek, szépen megterített asztal, gyertya... No meg Szabi, Lívia, Mob és Orsi, Anna mellett.

Sokatsejtető mosollyal néztek rám, én meg röhögtem egy nagyot. Haha! Miután átadták a stílusosan újságpapírba burkolt, cipőfűzővel átkötött (vajon kié lehetett? Én Szabira tippelek) ajándékokat, a meglepetés pillanatát azonnal kihasználva darabokra téptem őket: előkerült egy Asimov teljes Robot univerzum angol nyelven, valamint Winkler Robi új remekműve. Köszöntem szépen, mindkettő igen baró!

Annától egy hihetetlenül szép, Graz melletti wellness-hétvégét kaptam (egy olyan hotelben, amit Hundertwasser tervezett), mindenféle jósággal megpakolva. Szeretnek a barátaim! :)

Azt hiszem nagyjából 6 éves koromban lehettem olyan zsúron, amin tea volt az üdítő folyadék, de a káposzta még így is olyan elmondhatatlanul isteni volt, hogy le sem merem írni. Annának több magyaros kaját kellene főznie, csak ő hiszi magáról, hogy nem tud. Tud.

A zsúr a kaja után nem sokkal véget is ért, de ez így volt jó, a vendégek oszlottak, mi pedig fáradtan buktunk bele az ágyba. Jó nap volt, köszönöm mindenkinek! Legfőképpen a csodálatos, elragadó, gyönyörű Pankának az eszméletlen ajándékot és szervezést! A kép magáért beszél.


2008. február 14., csütörtök

bálint | java gyorstalpaló

Az úgy volt, hogy üres perceimben éppen munka után nézelődtem, de a távmunka lelkes pártolójaként nincs könnyű dolgom. Nézzük csak mi érdekel: számítógépek, játékok, nyelvek, grafika, sör. A számításba jöhető munkák száma még így is tekintélyes, de valahogy össze kellene hozni a "marha sokat keresek"-et a "nem kell bejárni"-val. Létezik ilyen, csak meg kell találni.

Találtam is, teljesen véletlenül valami érdekeset: az egyik diákszövetkezet honlapján volt kitéve nagy betűkkel, hogy JAVA programozói tanfolyam indul, elvégzése után garantáltan melót kapsz. Gondolom valami rabszolga munka, de legalább olyasmi, ami érdekel. Vagy legalább köze van hozzá. Az említettt hirdetésre kedden akadtam, a kurzus pénteken indul egy felvételi illetőleg bejárató teszttel. Nos, a probléma itt adódik: életemben nem írtam még egyetlen sor JAVA programot sem. De hát egyetemi évek hosszú lajstroma áll mögöttem szilárd tapasztalatként, hogyan kell megtanulni bármit 24 órán belül. Ez sem lehet nehezebb, mint a kínai.

Plusz hendikep, hogy C-ben, Delphi-ben meg PHP-ben már pötyögtem valamit, tehát annyira nem reménytelen a dolog. Az összes programozó ismerős körbetelefonálása után következett az elektromos "tanítsd magad" anyagok összevadászása, szigorúan a "félre a sallanggal, nekem csak annyi kell, hogy felvegyenek" szemléletmódot követve. Anna nagyon jó bartája az Ericssonnál valami főprogramozó atyaúristen, este megyek hozzá konzultációra, majd ő megmondja, hogy szerinte mit kérdezhetnek egy ilyen beugrón. Megnyugtató, hogy azt mondták, nem azért van, hogy kiszórják az embereket, hanem azért, hogy felmérjék, honnan kezdhetik az oktatást.

Na, gyerünk essünk neki komolyan. Várnak a függvények. Na meg az istencsászárüberkirály töltöttkáposzta, amit Anna a névnapom tiszteletére álmodott, majd alkotott meg. Királyság.

2008. február 12., kedd

bálint | Bécs

Kedves-kedves barátosnémtól kaptam egy névre szóló invitációt Bécs városába, egészen pontosan annak is Arena nevezetű helyére, ahol nagy kedvenc zenekarom, a Misery Index játszott - meglepetés volt. Mármint nem a koncert, hanem a jegy, számomra. És ha már így, akkor összekötöttük a kellemest a kellemessel és az egész hétvégét a városban töltöttük, amolyan aktív pihenéssel.

Ami első látásra is feltűnt, hogy a levegő minősége még a belvárosban is kb. 3242-szer jobb, mint a pesti. Azonkívül nincs tömeg a helyi bkv-n, nem hajtanak át rajtad a zebrán, ha gyalogos vagy, meglepően kedvesek is tudnak lenni a pincérek és nem lesik a borravalót adó kezedet, satöbbi. Jó, Bécs nem olcsó város. De szép, tiszta, közel van, azonkívül a vonatjegy 29 ojrót kóstál, amiben benne van a 4 napos tömegközlekedési használat. A metro meg egyszerűen isten. Csak az a tónus nélküli fazon ne mondaná be állandóan a megállókat.

Maga a koncert szétvágott, ledarált, felaprított és utána kiköpött. A nulla fokos hidegbe. Persze a fél tömeg magyar volt, jómagam is összefutottam pár kifejezetten józan cimborámmal, utána meg hajnali egyre sikerült beesni a szállodába. Ötkor már ébresztő volt, ami kissé csípett, de valahogy ide kellett érni, hogy elkezdjük a szorgos hétfőt. Haha. Szóval Bécs nagy királyság. Csak legyen vastag a pénztárcád. Mert a vínersniccelük tényleg marhamód jó és nem érdemes kihagyni. Ja, meg persze a Murauer. Aki nem tudja mi az, annak azonban úgyis mindegy.

2008. február 10., vasárnap

cs | feb

hahh, nézzük csak mi is volt az elmúlt hetekben, volt egy zseniális busójárás, végtelen mennyiségű forralt borral, perecekkel, könyékig tejfölös lángosozással, trükkös betyárpohárkákkal( kérésre nyilván vázolom is, hogy mi az, roppant leleményes holmi:)), girbegurba léptekkel és idén végre jóidővel.
ja igen, volt nagy durva koncert fehérváron, sok régen látott figurával, drága sörrel, szokásos botrányos vokálozással a LIB produkcióban, képeket találtok itt és itt ez utóbbi helyen emergenza néven keressétek.
igyekszem minél előbb galériát kreálni ide és akkor majd jól kimarad a linkelés.
ami még talán fontos, hogy ha naptárilag nem is, de tavasz van, lett, jött, napsütés, végre sör a szabadban, enjoy:)

cs | borsó

ha szokásomhoz hűen egy mondatot bazmegekkel, basszamegekkel, faszokkal teletűzdelve mondok el,akkor szemrehányóan megismétli a mondatot a fenti szavak nélkül, hangosan.
a dolgokat polcra rendezi, látom ahogy gondolkodik és pakol, a fejében, tetszik.
ha böfögök akkor megjegyzi, hogy 'na ez mi?pf', ez is tetszik.
buta kérdései vannak, tele van velük, szeretni való kérdésekkel.
és különben is..pont olyan.
B Í R O M