a legborzalmasabb érzések egyike nálam amikor éjjel megyünk részegen ábólbébe, történetesen haza a szeszgyárból, mint tegnap. ezek azok a pillanatok amikor valahogy bekerülök a taxiba és kezdetét veszik a végtelen percek.
ilyenkor az van, hogy én az ujjaimmal elkezdek valamit babrálni a kárpiton vagy a telefonomon vagy tökmindegy valamin csak hogy ne azt kelljen lesnem ahogy a gonoszmanók rángatják a panorámát mikor véletlen kinézek.
és különben is, nem kell provokálni a gyomromban lévő bukfencező érzést, szorgoskodik az magától is. na egy ilyen éjszaka után én kapható vagyok arra, hogy 5kor keljek és mihály urasággal hazakrúzoljak pécsről balatonra aminek az eredménye az, hogya fenti sorok között talán már aludtam is néhány órát és csak az ébrenlétek alkalmával gépelek tovább, fogalmam sincs.
igazából esélyt sem adtam ennek a napnak.
u.i.:vándor ki marcaliban jársz, étvágyad csillapítsd pizzáscsigával!blöáhh.
(talán a legundorítóbb pékárú a világon, de itt..nyugalom,itt nem,finom)
skip to main |
skip to sidebar
